ManniA

Néhány hete a Magyar Idegenvezető és Utaskísérő – Portugália oldalán egy eszméletlen szép süti fotójára bukkantam. Krisztina annyi megjegyzést írt hozzá, hogy ez a Bolo Rei, vagyis a portugálok karácsonyi kalácsa. A portugálokat szeretem, a sütiket szeretem, a portugál sütiket pedig még inkább. Így már csak egy recept kellett.

Forrás: https://www.facebook.com/portugalhu/

Ez viszont nem olyan egyszerű, legalábbis, ha igazi, tradicionális módon szeretnénk elkészíteni. (Így volt ez az isteni finom Pastel de Nata-val is, ami még mindig szorul némi tökéletesítésre, de már így is nagyon finom.)

Magyar oldalakon is lehet királyi torta receptet találni, de mivel szerettem volna az igazihoz leginkább hasonlót megsütni, így elkezdtem portugál nyelvű recepteket keresni, majd a google fordítóját kértem segítségül, amin aztán nagyon jól szórakoztam.

Igazán alapos leírás

A szűk körű munkahelyi karácsonyi buli kitűnő alkalomnak ígérkezett, hogy közvetlen kollégáimon leteszteljem. Szerencsére bevállalós társaság, úgyhogy bátran megkóstolták!

A Bolo Rei története:

Több oldalon is keresgéltem, és megpróbáltam lefordíttatni, hogy mi is ennek a különleges, koronára hasonlító sütinek a története. Amiről a legtöbbször szó esik, az a három királyok nevéhez fűződő legenda, miszerint nem tudtak dűlőre jutni, hogy melyikük ajándékozza meg elsőként az újszülött Jézust. Egy péknek viszont eszébe jutott, hogy süt egy kalácsot, amibe egy babot is belegyúr, három felé osztják, és az lesz az első, aki megtalálja a babot. Innen ered a karácsonyi kötődés. Aki ezt megtalálja következő évben ő sütheti a Bolo Rei-t. A sütit egészen vízkeresztig fogyasztják. Még egy hagyomány, hogy valami fém meglepetést is sütnek a kalácsba, aki ezt megtalálja, az pedig a nap királya lesz.

Az enyémbe bab és egy kétforintos került

Hozzávalók:

Először leszögezném, hogy a most felsorolt mennyiségekből egy óriás kalács lett, amit, ha itthonra sütök, biztos ránk szárad, mert nem tudjuk megenni. Egy 4-6 fős családnak a fele is elég.

• 750 g búzaliszt
• 30 g friss élesztő
• 150 g margarin
• 150 g cukor
• 150 g aszalt és kandírozott gyümölcs (+ néhány a díszítéshez)
• 150 g szárított dió, mogyoró, mandula, mazsola, stb… vegyesen (+ néhány a díszítéshez)
• 4 tojás + 1 sárgája a kenéshez
• 1 citrom reszelt héja (lehet mellé még egy narancs is)
• 1 dl Portói bor (mivel ez nem olcsó, helyettesíthetjük mazsola borral)
• 1 dl langyos víz
• Csipet só

Elkészítés:

1. Elsőként aprítsuk fel a gyümölcsöket és a magvakat, majd áztassuk be a Portóiba.

2. A langyos vízbe tegyünk egy evőkanállal a cukorból, morzsoljuk bele az élesztőt, és keverjünk hozzá egy csésze lisztet, majd hagyjuk, hogy felfusson.

3. A margarint olvasszuk meg, és keverjük hozzá a cukrot és a tojásokat, valamint a reszelt citrus héjat. Legegyszerűbb robotgéppel. Végül adjuk hozzá az élesztős egyveleget.

4. A lisztet, egy csipetnyi sót, és a tojásos masszát alaposan gyúrjuk össze, közben adagolhatjuk hozzá a lecsepegtetett gyümölcsöket is. Rugalmas tésztát kell kapnunk, ami nem folyik szét. Ehhez nekem csak egy pici vizet kellett pluszban hozzáadni. Ha ragadna, liszttel lehet rajta alakítani.

5. Itt jön egy kényes pont, az eredeti recept 5 óra kelesztést ír. Nekem nem volt ennyi időm, mert akkor körülbelül reggelre végeztem volna. Így bekapcsoltam a sütőt a legkisebb fokozatra, ami létezik rajta, ez kb 30. fok, és egy fém tálban, konyharuhával letakarva itt kelesztettem 2 órán keresztül. Ez tökéletes vészmegoldás, de, ha ezt választjuk, néha ellenőrizzük, nehogy sülni kezdjen. Körülbelül a duplájára kel, jó nagy tál kell neki.

Kelesztés előtt
Kelesztés után... De hova lett a tál?

6. Ekkor újra átgyúrjuk, és kört formázunk bele. Hogy korona alakja legyen, a közepébe fúrjunk egy lyukat, és valamit tegyünk a közepébe, hogy meg is maradjon sülés közben. Ennél a pontnál csempészhetünk bele meglepetést. Én nem hagytam ki, hogy ne tegyek bele egy babot, mellé pedig egy fém pénzérmét is csomagoltam, amit előtte alaposan megtisztítottam. A biztonság kedvéért alufóliába csomagoltam. Még körülbelül fél órát így is keleszteni kell.

7. Ha körülbelül elérte a dupla méretet, akkor kenjük le tojás sárgájával, és díszítsük fel. Én diót, aszalt kivit, kandírozott hibiszkuszt és koktélcseresznyéket tettem a korona tetejére.

Feldíszítve

8. Toljuk 160-170 fokos sütőbe, süssük kb. 15-20 percig, de figyeljük, mert gyorsan pirul a teteje. Ha már szép színe van, de még a közepe nyers (egy hurkapálcával, vagy késsel ellenőrizhetjük), akkor fedjük le alufóliával és úgy süssük tovább.

9. Ha kihűlt, tálalás előtt még vékonyan megszórhatjuk porcukorral.

Kész!

Van, ahol hígított zselével is bevonják, ami tartósabbá teszi, és jól megcukrozzák, de ez fölösleges, frissen a legfinomabb.

Az íze lényegében a gyümölcskenyérhez hasonló, a formája viszont nagyon különleges, mindenki a csodájára járt. De, talán egy-két kolléga majd elmondja a véleményét.

A receptet pedig Áginak ajánlom, aki volt olyan szerencsés, és megtalálta a babot, így van egy éve, hogy felkészüljön a maratoni sütésre!

Eredeti recept: https://www.mulherportuguesa.com/receita/bolo-de-rei/