Szlovénia sokaknak egyet jelent a Bledi-tóval és a Bohinj-tóval, és tudatosan ezt a két helyet keresik fel, ha az országba utaznak. Hát, mi tudatosan pont erre a kettőre nem akartunk túl sok időt szánni, mert a Triglav Nemzeti Park annyi csodálatos, vadregényes helyet rejt, hogy egyáltalán nem hiányzott az a turistaáradat, amivel a tavak környékén találkozik az ember. De ha már ott jártunk, természetesen ezeket is kipipáltuk, most pedig elmesélem, hogyan láttuk mi.
Hogy melyiket miért érdemes felkeresni, és mit érdemes róluk tudni, azt tényleg minden útikönyv, és netes ajánló leírja, úgyhogy ezzel nem is rabolnám feleslegesen senkinek az idejét. Amiről ritkábban írnak, arról szeretnék most kicsit mesélni.
Bledi-tó
A Bledi-tó valóban festői szépségű, és különleges a közepén álló aprócska kis szigettel, ami egyébként Szlovénia egyetlen szigete. Igazi képeslapra illő látvány. És itt a pont, legalábbis számunkra ennyi volt, és semmi több.
Már parkolóhelyet kihívás volt találni, annyiszor körbeautóztuk a tavat, hogy majdnem fel is adtuk, végül is a kocsiból már minden szögből láttuk. Aztán mikor nagy nehezen találtunk, kiderült, ott időkorlát van. Végül a vasútállomásnál sikerült leállnunk úgy, hogy ne kelljen folyton az órát nézni, mikor kell visszarohanni.
Majdnem teljesen körbejártuk a tavat, de a szigetre nem hajóztunk át, mert számunkra elrettentő volt az a rengeteg turistacsoport. Nem is tudom, hogy férhetett el annyi ember azon az aprócska szigeten. Az ott magasodó templom híres a kívánságharangjáról, mert egy legenda szerint, aki háromszor megkongatja, annak minden kívánsága teljesülni fog. Mondanom sem kell, hogy szinte folyamatosan kongott, amihez egy idő után vagy hozzászokik az ember, és fel sem tűnik, vagy baromi idegesítő.
A legszebb fotókat egyébként vagy a vártól, vagy a közeli hegyről lehet készíteni, de mivel nekünk a hely inkább csalódás volt, ezért egy fotó kedvéért már nem caplattunk fel a hegyre.
Az egésznek valahogy olyan „mű” hangulata volt, mint egy kirakat, ami jól mutat az Instagram fotókon (én is készítettem ám oda való képet!), de különösebb élményt nem adott.
A bledi vár
Képeslapra illik
Bohinj-tó
Bleddel ellentétben Bohinj a természetes szépség. Semmi extra, mégis nekünk sokkal hangulatosabb volt a maga vadregényességével. A tó vize gyönyörű, az embernek kedve lenne benne csobbanni egyet, de hiába volt nyár, én kifejezetten hidegnek éreztem.
A tó mellett áll a Keresztelő Szent János-templom. Aki szereti a templomokat, és a különleges freskókat, annak érdemes megnézni, de maga a tó környéke is nagyon izgalmas. Ami nem volt szimpatikus, hogy még azokon a részeken is parkolási díjat kellett fizetni, ahol aztán tényleg semmi nincs.
A Bohinj-tónak különleges hangulata van
Keresztelő Szent János-templom
Nem messze egy igazi érdekesség is található, a Száva forrása egy gyönyörű vízesés formájában.
Ízlések és pofonok… Nekünk mindenesetre a Bohinj-tó jobban bejött.
Talán egyszer még visszatérünk egy kevésbé felkapott időszakban, és adunk még egy esélyt a Bledi-tónak is.
Ha követitek a blogot, hamarosan mesélek a szintén nagyon népszerű Vintgar-szurdokról, és a kevésbé ismert Mostnica-kanyonról is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
